9.rész-Nagy fordulat

*Freya szemszöge*

-Megjöttem-kiabáltam,de nem érkezett válasz.Szomorúan mentem fel a szobámba.Benyitottam.
-Harry,te meg mit keresel itt?-döbbentem meg.
-Hozzád jöttem-állt fel.
-Minek?-sóhajtottam.
-Bocsánatot kérni-motyogta-Tudod,amit régebben tettem-túrt a hajába.Baszott sexy.
-Felejtsük el-legyintettem.
Furcsa volt vele szemben állni és normálisan beszélgetni.
-Köszönöm-ölelt át-Tényleg nagyon sajnálom.
Nem tudtam rá mit mondani.Lehet tényleg megbánta,lehet nem.

-Rendben-motyogtam mellkasába-Elhiszem.

-Anyukád ma nem jön haza-súgta a fülembe.

Ezzel mire célzott?

-Hol van?-borzongtam meg.

-Be kellett mennie dolgozni-mosolygott-És azt mondta maradjak veled éjszakára.

-Ühm..rendben-válaszoltam.Nem mondhatom neki,hogy húzzon el.Tiszteletlenség lenne.

-Akarod,hogy veled aludjak?-nézett a szemembe.Te jó ég,még csak az kéne.

-Én..-hebegtem.

-Értem én-vigyorgott majd beugrott az ágyamba.

-Aj Harry szállj már ki ruhástól-fogtam meg a karját,de azzal a lendülettel magára rántott.Röktön vergődni kezdtem.

-Maradj nyugton-morogta.

Tettem amit kért.Ráhajtottam a fejemet a mellkasára,ő meg átkarolta a derekamat.

-Aludj el-súgta a fülembe.

-Az ágyam kényelmesebb-kuncogtam.

Csak nevetett a megjegyzésemen.

-Hazudsz-nevetett.

-Nem szoktam-vigyorogtam.

-Aha,persze-nevetett.

Harry valami dalt kezdett el dúdolni ami annyira megnyugtatott,hogy elnyomott..volna az álom,ha az ágyamon feküdnék.

-Harry így nem lehet aludni-fúrtam mellkasába a fejemet.

-Csak próbáld meg-motyogta majd tovább dúdolt és elkezdte simogatni a hátamat is hozzá.

-Átöltözhetek?-morogtam.

-Persze-vigyorgott.

-Már mint nem előtted-nevettem majd lecsúsztam róla és a pizsimmel együtt bementem a fürdőbe.

-Siess-kiabált utánnam.

Magamra zártam az ajtót és csigalassúsággal kezdtem el vetkőzni.Vagy húsz percig szórakoztam azzal,hogy föl-le vettem a pólómat.

Meghallottam Harry heves lépteit.

-Freya gyere már ez nem vicces.Mi tart eddig?-dörömbölt.

-Nyugi már-nevettem.

-Remélem nem csinálsz hülyeséget-motyogta majd hallottam ahogy léptei távolodnak.

-Harry-nyitottam ki az ajtót-Itt ne hagyj-futottam a szobám fele.

-Nem hagylak-ugrott elő az ajtó mögül.

-Hülye-sikítottam majd beleboxoltam a vállába.

-Bocsi-nevetett.

-Nincs bocsi-morogtam majd befeküdtem az ágyba.

Harry is ugyan így tette,csak ő beugrott és majdnem leszakadt.

-Jó éjszakát-ásítottam.

-Neked is-motyogta majd közelebb húzódott hozzám-Átölelhetlek?

Hangja halk volt és félénk.Harry Styles zavarban van.

-Persze-kuncogtam.

Harry izmos karja átkarolta csípőmet és nem volt köztünk egy centiméter se.Szó
szerint éreztem ahogy dudorodik férfiassága.Jó éjszakának nézünk elébe.

-Kényelmes így?-kérdezte.

-Persze-sóhajtottam majd lecsuktam szemeimet.Hallottam minden lélegzetvételét.Annyira aranyosan szuszogott.

*Harry szemszöge*

Először nem nagyon örültem,hogy Freyaval kell lennem este,hisz féltem mit fog reagálni.Végül megmutatkozott az igazi éne és meg kell,hogy mondjam elbűvölő egy lány.Amilyen félős volt régebben,mára már rá se lehet ismerni.

Reggelre teljesen összegabalyodtunk.

-Jó reggelt-nyöszörögte-Harry,te jó ég összenyomsz.

-Bocsi-nevettem majd arrébb csúsztam-Neked is jó reggelt.Jól aludtál?
-Aha-mosolyodott el.
-Fyona csak este jön haza,ha akarod itt maradhatok-néztem rá.
Kicsit elgondolkodott majd válaszolt.
-Szeretném,ha maradnál Harry-mosolygott.
-Tényleg?-csillantak fel a szemeim.
-Igen-nevetett-Tudsz főzni?
-Igen-nevettem vele.
-Akkor főzhetsz nekem valami finomat-kuncogott.Istenem,de aranyos.
-Azonnal Kisasszony-keltem fel az ágyról.

8.rész-Elrontottam

Hey Girls!

Kész a 8.rész is.Csak annyit,hogy köszönöm a 700+oldalmegjelenítést és mindjárt a 10.résznél tartunk.
Na,de tudjátok,hogy nem szoktam regényeket írni az elején szóval jó olvasást a 8.részhez.xx

*Liam Payne szemszöge*

Amilyenen gyorsan csak tudtam elindutam.
-Várj!-kiabált utánam Liam majd futni kezdett.
A lépteimet a kétszeresére vettem.Azon kaptam magamat,hogy már a domb vége felé tartok.
-Kérlek Freya beszéljük meg-állt meg mellettem Liam.

Megálltam,de nem néztem rá.Hogy volt képes ilyenre?Azt hittem ő más,de mégse.Csak futott,én meg utána.Nem érdekelt,hogy nem érzem a lábamat csak meg akartam vele beszélni a dolgokat.

-Fraya várj,had magyarázzam meg!-kiabáltam utána.Hirtelen lefékezett.

-Hogy lehetsz ekkora féreg?Azt hittem te más vagy-sírta.

A levegőt szaggatottan vettem,nem tudtam választ adni.Tudom amit tettem nem volt szép,de nem tehettem mást.Freya egy csodás lány,de Danielle a barátnőm és ez így van rendjén.Már elmondhattam volna az elején,megspórolva álmatlan éjszakát,de nem tettem,mert ez a lány egy kincs.Egy értékes teremtmény.Ès most elveszítettem a hazugságaim miatt.

-Mondj már valamit-kiabált.

-Sajnálom-hajtottam le a fejemet.

-Jól teszed-majd elviharzott.

Nem mentem utána,nem lett volna értelme.

Lehajtott fejjel kulógtam vissza a házhoz.

-Liam,Liam mi a franc volt ez?-kérdezte a barátnőm.De nem válaszoltam csak elmentem mellette.

-Hallod mondj már valamit-jött utánam Danielle.

-Ismerem Freya-t.Sophie,az unokatestvérem barátnője-vallottam be.

Nem meséltem el neki a kórházasat,meg a többi dolgot.

-És miért rohant el?-faggatott tovább.

-Mert nem meséltem neki rólunk-mondtam,majd a válaszát meg sem várva becsaptam az ajtót.Nem bírtan a szemébe nézni,elrontottam mindent.A kapcsolatomat Daniellelel és a barátságomat Freya-val.Gratulálok Liam Payne.

A könnyeim szabad utat kaptak.Végig folytak enyhén borostás arcomon.

Gyenge voltam,a külvilág elhalványult.

Az ajtó kivágódott és belépett egy alak.

Pont rá nem számítottam.

Odajött az ágyamhoz és átölelt.

-Sophie hát te?-töröltem le a könnyeimet.

Szemei csillogtak és a mosolya elárult mindent.

-Annyi minden történt-kezdett bele.

Kiderült,hogy leégett nagyiék faháza és haza jöttek.

-És veled mi volt ebben a pár napban?

-Hát átjött Danielle.Ja,meg keresett téged Freya-motyogtam.

-Akkor megyek és felhívom-nyomott egy puszit az arcomra.

*Freya szemszöge*

Unottan bámultam ki a busz ablakán.Egyszerűen nem fogtam fel ami történt,amit vesztettem ebben a pár napban persze a pár óra komán kivűl.
Z-zzz-zzzz-zzzzz
Rezgett a telefonom.Erőm se kedvem nem volt felvenni.Liam sajnálkozó hívásara számítottam ám Sophie volt.
-Szia Frey.Hallottam kerestél-köszöntött a barátnőm.
-Ja igen szia Sophie-köszöntem,-csak nem tudtam,hogy elmentél.
-Bocsi csak hirtelen jött az ötlet-válaszolt.
Persze hirtelen.
-Semmi baj,de most mennem kell Soph.Majd este hívlak-köszöntem el.
-Oké.Legyél jó,szia-nevetett.
Leszálltam a buszról és elindultam a házunk felé.Az idő 8 felé járhatott amikor átléptem a küszöböt.

7.rész-Vajon mi lesz velünk?

Sziasztok.xx
Meghoztam a 7.részt.
Tudom rég volt új rész,de nincs sok időm.
De most újra itt vagyok és itt az új rész.
A részről csak annyit,hogy az egész egy nagy fordulatot vesz.Új szereplők,régi barátok,elfeledett ismerősök.
Vajon kik jönnek be a képbe?
Jó olvasást.xx

Nem tudom meddig öleltük egymást,de minden percét élveztem.Éreztm,hogy ő itt van és nem menekült el.Éreztem a szívverését,ami oly gyorsan vert.Éreztem Őt és éreztem a melegét.
-Harry?-tőrtem meg a nyugodt órákat.
Komolyás szemek néztek rám.
-Mennyi az idő?-kérdezte.
Elvettem a telefonomat a kis komódról.
-22:35
-Mennem kell-állt fel,-vigyázz magadra!
-Ne kérlek maradj!Szükségem van rád!-kiáltottam,de ő csak becsúkta az ajtót és eltűnt a sötétben.
Furcsa volt a viselkedése.Titokzatos és érdekelt,nagyon is érdekelt,hogy kihez kellett sietnie.Talán megint rossz társaságba keveredett vagy csak haza kellett mennie?
Ezek a kérdések ringattak álomba.
Mint általában ma se aludtam sokáig.
A látásom homályos volt,de egy fejet kiszúrtam vagyis inkább a göndör fürtöket.Harry békéssen szunyókált az ágyam mellett,a kezét a ágyamra helyezte.Kezemmel megkerestem és ráhelyeztem az enyémet,miere egy sóhajjal kinyitotta a szemét.Ahogy megtalálta az arcomat egy mosolyt küldött felém.
Döntések,döntések.Mégis mit érzek?Kit szeretek?Harryt vagy Liamet?Vagy mind két fiút?Miért ilyen nehéz ezt eldönteni?
A szívem azt súgja,hogy Liam,az eszem meg azt,hogy Harry.
-Jobban vagy?-kérdezte.
-Köszönöm sokkal jobban-válaszoltam.
-Akkor jó.Ma már haza jöhetsz azt mondta az orvos-mosolygott kedvesen.
-Végre-nevettem.
-Öltözz fel és haza viszlek-utasított majd kiment a kórteremből.
Kimásztam az ágyból és a táskához léptem amit gondolom Harry hozott nekem.Kihalásztam belőle pár ruhát.
-Kész vagy?-dugta be a fejét.
-Aha-emeltem fel a táskámat majd a kiléptem az ajtón.Sietve hagytuk el a kórházat.
-Haza vagy Liamhez vigyelek?-kérdezte.
-Liam nem hiszem,hogy beszél velem-hajtottam le a fejemet.
-Jaj,dehogy nem.Beszéltem vele és megbánta,hogy eljőtt-mosolygott.
-Tényleg?-csillant fel a szemem.
-Igen.Szóval elviszlek hozzá szívesen,mert ma Fyonával leszek-mondta.
Szóval még mindig együtt vannak.
-Oh,oké.Akkor vigyél hozzá-válaszoltam pár peec hallgatás után.
Bólintott.
Az út további része csendbe telt,végűl megérkeztünk Sophie házához.
-Itt vagyunk-álította le a motort Harry.
-Köszönöm,hogy elhoztál-mondtam majd kinyítottam az ajtót.
-Nincs mit.Majd látjuk egymást,szia-köszönt el,majd el is hajtott.
Én meg csak álltam ott mint egy szerencsétlen.
Lépteket hallottam magam mögűl és egy női hangot.
Azonnal felismertem:Danielle.
-Frey-ölelt szorossan magához.
-Danielle hát te mit csinálsz itt?-öleltem magamhoz amennyire csak tudtam.
-Barátomhoz jöttem,Liamhez-mosolygott büszkén.
Danielle és Liam?Mi van?Azt hittem,hogy Liamnek nincs barátnője erre kiderűl,hogy nem is akárki az.Ha nem Danielle Paizer,az unokatestvérem.Hát ez szuper.Idejövök,hogy elmagyarázzam neki,hogy semmi nem történt Harry és köztem erre Dani itt van és megtudom,hogy a barátnője.Fantasztikus.
-Drágám ki a..-jött ki Liam a házból.Amikor meglátott teljesen lefagyott.
-Fray ő itt Liam,Liam Payne a barátom és Liam ő Freya Martin az unokahúgom-ugrándozott Danielle.
-Ismerejük egymást-mondta Liam.
-Tényleg?-kerekedett el Dani szeme.
-Igen-válaszolta,-Frey Sophie még nem ért haza.
-Oh,értem.Akkor megyek is-válaszoltam.
A szemem megtelt könnyel,tudtam,ha most nem megyek el akkor elsírom magamat.

6.rész-Mindennél többet ért

Talán szerelmes vagyok?Nem az nem lehet.
A gondoljozásomból Liam hangja zökentett ki.
-Hé Frey jól vagy?-lóbàlta a kezét az arcom előtt.
-Persze minden a legnagyobb rendben.Csak gondolkoztam-sóhajtottam.
-Min?Ha szabad megkérdeznem-kérdezte.
Gondolkozz Freya,gondolkozz.Nem mondhatom az nekk,hogy rajta jár az eszem,mert akkor elrontanák mindent.
-Öhm,ezen a napom.Hogy megismertelek,Harry-n és Anyun.-válaszoltam.
Elmosolyodott majd átölelt.Ez az ölés most mindennél többet ért.Többet ért a szavaknál.Liam egy kicsit eltolt magától,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Most mi lesz?-kérdezte.
-Hát nem tudom.Ha kiengednek akkor anya tuti haza visz-sóhatottam.
-És te haza akarsz menni,vagy hozzám?-cirógatta az arcomat.
Ha ilyeneket csinál nem sokáig fogom tudni titkolni az érzéseimet.Ahogy hozzám ér,ahogy rámnéz,dr már a puszta jelenléte zavarba hoz,pedig alig ismerem.Nem,nem érezhetek iránta semmit.Csak barátok,csak barátok.Aj,Freya miért hiszel a,,szerelem első látásra"mondásba?
-Liam én nem tudom-fogtam meg a kezét.
-Mit nem tudsz?-nevetett.
-Azt,hogy mi lesz ez után-válaszoltam.
-Mi lenne?Az lesz amit szeretnél.Ha akarsz akkor anyukáddal maradsz,de ha nem akarod a látni a hülye göndört akkor velem maradsz és Sophieval.Nem fogom befolyásolni a döntésedet,csak hallgass a szívedre-mosolygott.
Hülye göndör?Nem is ismeri és ilyet mond.Jó,én se bírom a fejét,de van rá okom és mégis csak anya boldog vele.Oh,kit áltatok..egyértelműen utálom Harryt és semmi kedvem a vigyorgos pofáját nézni.
-Veled akarok maradni-öleltem át.

      *Liam szemszöge*

Ahogy átölelt a szívem hevesebben vert.Éreztem valamilyen vágyat,hogy megcsókoljam,de nem lehet.Nem is ismerem igazán és nem egy kórházi ágy lenne a megfelelő hely az első csókra.És ahogy kimondta,hogy velem akat maradni egyszerűen a gyomrom liftezett.Velem marad,engem választott a göndör és az anyukája helyett.
Kopogást hallottunk,majd megláttuk a Göndör fürtjeit.
-Bejöhetek?-kérdezte.
-Ha nem erőszakolod meg újra akkor igen-vigyorogtam gyúnyossan.
Komolyan azt hitte,hogy egyszer se fogom felhozni?
A Göndör izmai megfeszültek,a szemei szikrákat szórtak.Önelégült mosollyal hagytam el a kortermet,Freyará vetettem egy pillantást aki megszeppenve nézett rám majd Harryre.Nem tudom,hogy jó ötlet volt-e ott hagyni őket,de volt választásom?A Göndör tuti begurult volna,ha ott maradok.
-Maradj-kiabált Freya.
-Freya kérlek beszélni szeretnék veled négyszem közt-kérlelte Harry.
-Tiszteletben kell tartani a Göndör kérését.Addig megiszok egy kávét.Neked is hozzák?-álltam az ajtóban.
-I..igen kérek egyet-dadogta.
Tudtam,hogy fél,tudtam,hogy nem kéne ott hagynom,de nem felügyelhetem folyton.
-Jól van.15 perced van Göndör-súgtam a Göndör fülébe.Elmormolt egy okét,majd kimentem.

        *Freya Szemszöge*

Nem akartam,hogy Liam ott hagyjon Harryvel,de nem várhatom el tőle,hogy egész nap velem legyen.

A Fürtössel hosszas ideig csak némán néztük egymást végül rekedtes hangjával megtörte a csendet.
-Hogy érzed magadat?-kérdezte kedvenssen.
Tök jól csak pár óra esett ki az emlékezetemből,de királyan.
-Fáj a fejem,de amugy jól-rántottam egyet a vállamon.
-Jól van,látom nem akarsz velem beszélni-állt fel a székről.
-Várj,ne menj el!Sajnálom csak fáradt vagyok és ideges-fogtam meg a kezét.
Visszahuppant a székre.Zöld szemei fáradtan néztek rám.
-Sajnálom-sóhajtott,majd lehajtótta a fejét,-ha nem jöttem volna össze anyukáddal akkor nem lenne ez.
-Hé nem a te hibád.De tényleg,anya most boldog látom rajta.És bármennyire nem tartom helyesnek a kapcsolatotokat azért örülök,hogy anya boldog.Csak,hogy tud soha nem foglak apának hívni-nevettem el magamat a mondandom végén.
-Szóval nem bánod,ha néha megfektettem?-húzgálta a szemöldökét.
Ennyit a tapintatós Harry Stylesról.
-Hülye-bokszoltam bele a vállába mire feljajdult.
-Ez fájt-dörzsőlte a kezét .
-Jézus,mekkora puhány lettél-nevettem.
-Igen?-húzta fel a szemöldökét.
-Igen-nevettem még mindig.
-Hát jó.Megmutatom ki a puhány kisasszony-bokszolt bele ő is a karomba.
-A harc az harc-csíptem meg.
-Bizony Martin-harapott bele a kezembe.
-Te megharaptál-sipákoltam.
-A harc az harc-nevetett.
-Ejnye Göndör nem bírsz a száddal?-jelent meg Liam.
-Mi.csak-kezdtem bele,de félbe szakított.
-Ne magyarázkodj-tette le a kávét majd kilépett az ajtón.
Fájt,nagyon fájt,hogy meg várta amíg elmagyarázom.Legszívesebben utána mentem volna,de semmi értelme nem lett volna.Egy jól ismert könnycsepp csordult ki,de egy pillanat múlva el is tűnt.
-Ne sírj Frey-ölelt át.
Megnyugtatott az ölelése,de nem úgy mint Liamé.

5.rész-Talán szerelmes vagyok.

*Harry Styles szemszöge*

-Nem tudom.-nyeltem egy nagyot.

Tényleg nem tudtam.Még egy sikítást hallottunk.

-Na jó húzzunk innen.-idegeskedett Liam.

-Hajtott a kíváncsiság,ki lehet oda kint?Miért sikított?

-Kimegyek megnézem.-szálltam ki.

-Itt ne hagyj.-ugrott ki.

Ez nevezi magát férfinak?Szorosan mögöttem jött.

-Komolyan Liam,ha nem én lennék és ezt kivülről látnám azt hinném,hogy együtt vagyunk.-forgattam a szemeimet.

-Bocsánat.lépett egyet hátra.

Ahogy haladtunk az ösvényen annál nőtt a félelmem.Ennyit a mindig bátor Harry Stylesről.Újabb sikítás,de most már hangosabb volt és beszédet is hallottunk.

''Maradj csöndben,ha élni akarsz.''

''Kérlek,engedj el.''

-Hívjuk a rendőröket.-súgta a beszari.

Igen,azt kellett volna tennem,de nem.Játszani akartam a hőst és megmenteni a túszt.

Rohanni kezdtem és megpillantottam egy férfi alakot és egy nőit.

-Engedje el.-kiabáltam a férfira.

Nagyot nevetett.
-Menny el még szépen mondom!-nézett rám.
Ez komoly azt hitte,hogy beijedek?
-Fuss!-kiabáltam a lányra,de ő nem mozdult,-nem hallod?
Szirénákat hallottunk.A pasas futni kezdett.
-Maradj itt.-kiabáltam a lánynak,majd a pasas után eredtem.Sövények a végtelenségig tartottak.Mikor már lábam feladták a szolgálatott leültem a vizes fűre.Nem tudom meddig gondolkozhattam,de az idő csak telt.Visszamehettem volna,de nem volt erőm.Szemeimet lecsuktam,ám nem tartott sokáig a nyugalmam.Lépteket hallottam abból az irányból ahol a lányt hagytam.
-Uram mit csinál maga itt?-jött oda a rendőr.
-Ő volt aki bántotta?-nézett a lányra.
-Ne..nem.-dadogta a lány.
Liam hangját hallottam ahogy a nevemet kiabálja.
-Mennem kell.-álltam fel majd el is indultam.
-Várj!Meg se köszöntem.-jött oda a lány.
Gesztenyebarna haja hullámokban omlott a vállára,barna szemei akár egy kiskutyáé.Nem is értem ki bántaná ezt a lány,hisz olyan ártatlan.
-Ugyan nincs mit.-mosolyogtam rá,-de mennem kell,mert keresnek.Szia..
-Jade.-segített,-Jade Foorester
-Harry Styles.-mondtam a vállam felett.
                                 ***
Beértünk a kórházba.
-Freya Martin kortermér keressük.-mondtam a recepciósnak.
-Sajnálom nem engedhetünk be senkit a családtagjain kivűl.-felelte.
-Mi is hozzátartózok vagyunk.-köhintet Liam.
Végülis az anyja barátja vagyok.
-Igazán?-húzta fel a szemöldökét.
-Az anyukája a barátnőm.-mondtam ki.
Jó,lehet valaki betegnek tart mert szeretem az idősebb nőket,de nekem az érett nők kellennek.
-Én meg Hamupipőke vagyok,nem de?-nevetett.
-Elég gonosz Hamupipőke.-mormogtam az orrom alatt.
-Parancsolsz?-nézett rám.
-Bassza meg adja ide annak a kibaszott korteremnek a számát.-kiabált Liam.
Hu,havernak kinyílt a csipája.
-Jó.2.emelet 7-es szoba.
A lifthez rohantunk.
-Szép volt.-bólintottam elismerően.
-El se hiszem,hogy lekiabáltam azt a nőt-hajtotta le a fejét.
-Jó cél érdekében tetted haver.-sóhajtottam.
Mire a lift felért az örökvalóságig tartott.
1.,2.,3...6. és jött az ővé.Az ajtó elött ott állt Fyona és sírt.Odarohantam.
-Mi van vele?-öleltem át.
De nem válaszolt.
-Fyona válaszolj már a büdös életbe már.-hangom kemény volt.
Féltettem Freyat.Ha baja lesz nem bocsájtom meg magamnak.
-Jól van.Idegösszeomlást kapott,de az állapota már stabil.-jött oda egy orvos.
Erick volt.A nővérem barátja.
-Oh,Harry.Szia-mosolygott.
-Erick-biccentettem.
-Valami új barátnő?-kérdezte.
-Én vagyok a barátnője-vágott közbe Fyona.
-Oh.-nézett furán.
-Valami próblémád van?-kérdezte Fyona.
-Dehogy is.Csak a fiad lehetne ez a srác,de semmi egyébb.-nevetett Erick.
-Állj le Erick!-mosolyogtam rá.
Igaza lehet.Tényleg valami velem egykorúval kéne összejönnöm.De Fyona simán kinéz 25-nek.Nem tudom mi a baja Ericknek.
-Bemehetünk?-kérdezte Liam.
-Igen.-válaszolt.

               *Freya Martin Szemszöge*

A korterem ajtaja kivágodott és 4 alak jelent meg.Beszéltek hozzám,de nem ismertem fel a hangjukat.Homájossan láttam az arcokat.Egyszercsak bevillant egy kép egy fiúról.Göndör haj,irigységre méltó lábak.Harry,igen Harry az.
A látásom kitisztúlt.Anya,Harry,Liam és egy orvos.
-Liam-kiáltottam fel.
-Freya-jött oda az ágyamhoz,-agódtam érted nagyon.
-Liam gyere.Beszéljenek Fyonával.-mondta Harry.
-Én inkább vele beszélnék.-mondtam Liamre utalva.
Harry izmai megfeszültek majd kiment anyával és az orvossal együtt.
-Nem akartam,hogy agódjatok.Semmi bajom-mondtam.
-Frey idegösszeomlást kaptál.-mondta.
Szóval ezért kerültem ide.Könnyek gyűltek a szemembe.
-Ne sírj.-ölelt magához.
Nem tudom mi van velem.Amikor Liam ott van minden jó lesz.Amikor megölel,hozzám ér akkor megnyugszok.Talán szerelmes vagyok?Nem az nem lehet.

4.rész-Akartam Őt

Salala.
Itt a negyedik rész.
Elég sok visszajelzést kaptam,hogy tetszik a blog és ennek örülök.
De elég az érzelgésből itt a negyedik rész.
Jó olvasást.xx

Egész végig görcsben volt a gyomrom amiközben visszagondoltam arra az estére.
-Freya tényleg sajnálom!-mondta Harry.A hangjában felfedeztem a megbánást,de nem hittem el.
-Mit sajnál?-jött egy másik hang az ajtóból.
A fenébe.
-Se..semmit.-dadogtam.
Nem tudtam volna elmondani Liamnek.
-Mondjátok már el a picsába.-kiabált.
Szembe állt velem.Láttam barna szemeiben az agódást,a félelmet.
-Semmi közöd hozzá.-mondta Harry.
-De igen is van.-mondtam.
Harry félve nézett rám.Nem tehetem ezt.Ha elmondom akkor mindenki rosszul jön ki.Liam azért mert véres lesz,Harry azért mert összeverik,én meg azért mert felszakadnak a sebbeim.
-Azt sajnálja,hogy összejött anyával.-hazudtam.
Liam összehúzott szemöldökkel nézett rám.
-Ne hazudj.Látom a szemedben,hogy hazudsz.-kiabált.
Most mit csináljak?Ha tovább hazudok elveszíthetem.
-Liam izé,nem tudom,hogy mondjam el.
-Oh mond már Freya.-dobolt az asztalon.
-Az egyik ismerősömnél buli volt amire én és Harry is hivatalossak voltunk.-kezdtem el.
-Igen.-bólogatott.
-És este kicsit sokat ittunk és valaki  megerőszakolt.-hadartam el a végét.Egyszerűen nem tudtam elmondani,hogy Harry volt.Talán szeretem még,talán nem,de nem akartam neki fájdalmat okozni.
Liam szemei kidülettek.
-Hogy mi?-állt fel.
-Freya-t megerőszakolták a bulin.-válaszolt Harry.
-És ezt miért sajnálod?-húzta fel a szemöldökét ismét a srác.
-Én voltam.-sütötte le a szemét.
Több se kellett Liamnek azonnal neki ugrott Harrynek.
-Fi..fiúk.-sírtam,-fejezzétek be.
A földre rogytam ami egy kisebb csattanást vont magaután mire a fiúk szétugrottak.
-Freya.-jött oda Harry.
Itt elsőtétűlt minden.Hallottam pár agodó hangot,de már nem érzékeltem a külvilágot.Összeroppantam.Az idegeim nem bírtak a streszt.
                                                *Harry Styles szemszöge*
Liam nekem ugrott amit meg is értek.De ugyan már,Freya ne mondja,hogy nem élvezte.A veszekedésünket egy koppanás szakította félbe.
Freya a földön feküdt.
-Freya.-ugrottam mellé.
-Úr isten.-kiabált Liam.
Felhívtuk a mentőket.
-Jó..jó napot.Egy lány elájult.Nem,nem a barátja vagyok.Az anyukája barátja.Harry Styles.Ismer?Tényleg jó magának.Bassza meg nem a magánéletemről beszéljünk.Fronzen street 33.Siessenek.-majd rávágtam a telefont.
De most komolyan..egy diszpécser a magánéletemről kérdez.Mi ez a mai világ emberek?Pff.
A mentők csigalassúsággal értek ide.
-Ideje volt már,hogy ide érjenek.-kiabáltam az egyik mentősre.
-Uram lenyugszik és hagyja,hogy végezzük a munkánkat vagy kér egx nyugtatót?-kiabált vissza.
-Jó kussba leszek.-tettem fel a kezemet.
Freya-t hordágyra tették,infuziot kapott.
-Ki jön be vele?-jött oda a mentős.
-Majd én.-vettem a kabátomat.
Liamm meg se próbalt ellenkezni.Jól van haver,nem vagy te annyira hülye.Az ajtó kinyílt és Fyona lépett be.
-Mi történt?-jött oda hozzám,majd csókkal köszöntött..volna,ha nem lököm férre,-mi a baj Harry?Hol van Freya?
Nem volt erőm elmondani neki.Csak intettem egyet és mentem a mentőbe,de Fyona utánnam szaladt.
-Mondjál már valamit.-kiabált.
-Maga Mrs.Martin?-jött oda a mentős.
Szuper,így akkor biztos nem tudok a mentővel menni.A kocsimhoz mentem és leengedtem az ablakokat,hogy halljam a beszélgetést.
,,A lánya ideösszeomlást kapott."
Ez a mondat belevéste magát a fejembe.Ha akkor nem erőszakolom meg akkor most nem lenne ez az egész.A másik,ha nem jövök össze az anyával akkor most nem lennének rosszba.
Bassza meg Styles.Miért vagy egy kanos állat?A mentő elindult és már én is indultam volna,de nem.
-Harry várj megyek veled.-rohant ki Liam.Minek?
-Jó.-sóhajtottam.Azt se tudom ki ez,de jóba van Frey-el.
Az út nagyrészét csendben töltöttük,de aztán nagy bánatomra Liam megtörte a csendet.
-Miért tetted?-nézett rám.
Hát nem látja?Freya egy igazán vadító lány.Ha ő nem gerjed be tőle akkor nem is férfi.
-Mert akartam őt.-sóhajtottam.
Liam furán nézett rám.
-De ő nem.-jelentette ki.
Kezdi felbaszni az agyamat.
-Na ide figyelj.Az iskolában is tetszettem neki és még most is.Csak rá kell nézni látszik rajta.-válaszoltam.Jó egy kicsit egóista vagyok,de ez van.Annyira belemerűltem a gondolkozásba,hogy észre se vettem,hogy már elhagytuk a kórházat.
-Harry hol a fenébe vagyunk?-kérdezte Liam félve.
Hát ez kész.Férfi létére fél.Felnevettem.
-Nyugi haver ura vagyok a helyzetnek.-nevettem fel.Egy síkitás hallottam.
-Hol a picsába vagyunk?-síkitott egyet a mellettem lévő fiú.
-Az nagyon jó kérdés.-nyeltem egy nagyot.

3.rész-Harry Styles semmit se sajnál

Sziasztok!
Ime a 3.rész.xx

Tudtam,hogy Liam meg fog érteni.Az első pillanattól kezdve éreztem,hogy joba leszünk.
-Ezt mondtam én is.-szipogtam.
-De nyugodj meg.Itt maradhatsz ameddig csak akarsz.Sophie-nak elkellett mennie pár napra,de amugy biztos megengedi,hogy itt maradj.-mosolygott bíztatóan
-Köszönöm Liam.-mosolyogtam vissza.
-Mit köszönsz?-mosolya most már vigyorrá valtott.
-Mindent.-nevettem,-ha te nem lennél akkor most az utcán dekkolnák.
-Ugyan nincs mit Freya.Ezért vannak a barátok.-ölelt meg.
Szóval barátok vagyunk.Haladunk.
-Igen.És én is segítek bármi van.-bújtam hozzá szorossabba.
Liam kicsit eltolt magától,hogy a szemembe nézhessen.Barna szemei csak úgy ragyogtak.Azt hittem most valami romantikus fog történni.
-Freya..
-Igen?
-Segítesz főzni?Nem igazán tudok a Makkaronin kivül bármit is.-sütötte le a szemeit.
Ennyit a romantikáról.Mit is gondoltál Freya.
-Hát persze.De elötte nézzünk filmet.-csaptam vállon.
-Így játszunk?-húzta fel a szemöldökét.Tudtam mit fog csinálni.Azonnal felpattantam és rohanni keztem.A lépcső felé vettem az irány,de sikeresen eltaknyoltam.
-Na,de béna vagy.-röhögött a fiú.
Nem,nem jöne odasegíteni.
-Inkább segítenél.-dünnyögtem.
Nevetve odajött és segített felállni.
-Na már is jobb lett a bonyomásom önről Uram.-nyújtottam a kezemet,hogy kézen fogva sétáljunk vissza a konyhába.
-Hát Hölgyem én csak jót teszek.-fogta meg a kezemet.
Kéz a kézben sétáltunk a nappaliba.De ahogy beléptünk a hányinger kapott el.
-Ti mégis mit kerestek itt?-kiabáltam.
Anya és Harold álltak kézen fogva a nappaliban.
-Jöttünk elmesélni a történetet.-vigyorgott Harry.
-Hagyjátok el a házat.-mondta Liam tiszta nyugodtan.
-Na te ki vagy?-nézett végig rajta Harry.
-Liam Payne.Sophie unokatestvére.-nyújtotta a kezét Harry felé amit a másik fiú örömmel fogadott.
-Freya nem is mondtad,hogy Sophi-nak ilyen helyes az unokatestvére.-nyalta meg az ajkát az anyám.
Értitek az anyám.Az a csávója mellett áll.
-Kérlek titeket húzzatok el.-most már Liam se fogta vissza magát.
-Ugyan már Liam.-közeledett anyám a fiú felé.Több se kellett nekem.Beálltam közéjük.
-Mennyetek el.
Ekkor anya egy pofont adott az arcomra.Rögtön az arcomhoz kaptam.Vérzett.
-Freya..én..-dadogott anya.
-Most azonnal takarodj ki a házból.-kiabált rá Liam és kifelé kezdte tolni.A göndör félelem teli arccal állt.
-Freya sa..sajnálom.Nem kellett volna anyád közelébe mennem.-kezdte a sajnálokozást.
Még,hogy sajnálja.Ismerem őt régóta.Mr.Styles semmit nem sajnál.De most volt valami az arcára írva.
-Harry te soha semmit se sajnáltál.Emlékszel arra a bulira?-folyt le egy könnycsepp az arcomon.
-Igen.-válaszolt.
-Azt is sajnálod?-néztem rá.
*Visszatekintés*
1 évvel ezelőtt történt.Jasmine szülinapi bulija volt.Az egész osztály hivatalos volt rá.
-Anya mit vegyek Jasmine-nak?-járkáltam a nappaliba.
-Freya már megvettem.És a buli ma van.-nevetett.
-Mi az Isten?Hanyadika van?-kerekedett el a szemem.
-Június 3.
És tényleg.Ma született az osztályunk ribanca Jasmine Tems.
Eszeveszetűl kezdtem kidobálni a cuccaimat a szekrényből.Mit vegyek fel?Milyen cipőt?
-Ez csak egy buli.-nézett rám anya.
-De Ő is ott lesz.-ájuldoztam.
-Ja igen a Nagy Ő.-nevetett anya.
Nagy nehezzen sikerült elkészülnöm.Egy magasított fekete szoknyára és egy narancssárga topra esett a választásom.Elégedetten nézegettem magamat a csengő szóig.Ez biztos Sophie.Hisz ki feküdne így a csengőn.
-Szia.-úgrott a nyakamba,-hu azta milyen csinos itt valaki.
-Hajaj.Tudod Ő  is ott lesz.-pirultam el,-na szia anya megyünk.Ne várj minket korán.
-Sziasztok lányok.De csak óvatossan.-nyomott egy puszit a homlokomra.Sophieval nevetve mentünk ki.
Én vezettem mivek drága barátnőm nem tette le a jogsiát.
Megérkeztünk a házhoz.
Leparkoltam.
-Siess már Freya.-kiabáltak a mögöttem.
-Hé nyugi van.Nem megy ez olyan gyorsan.-kiabáltam ki az ablakon majd bemutattam.
A bejutás 5 perc volt.Kaptunk ,,Jasmine pólókat",amiket muszáj volt magunkra rángatni.
Körbenéztem a tömegbe,de nem láttam Őt sehol.Tálán nem jött el?Vagy épp valahol lányokkal enyeleg.
-Freya élsz még?-rángatott a barátnőm,-nézdd ott van Harry.
Hát mégis itt van.Tökéletes testére egy fehér póló simult,a lábaira egy fekete,szagatott farmer.
-Beszélges vele.-lökdösött a fiú felé.
-Sophi állj már le.-de már késő volt a srácokhoz értünk,-öhm sziasztok.
Rámelmelte gyönyörű zöld szemeit.
-Sziasztok.-villantott féloldalas vigyort,-isztok valamit?
-Igen kérek egy sört.-böktem ki.
-Sört?-súgta a barátnőm.
Bólintottam
-Én is.-adta be magát Sophie.
-Oh tűzes lányok.-mosolygott kanossan.
Átadta az ittalainkat majd leültünk egy asztalhoz.Sophi el is kezdett fecsegni Harry egyik haverjával.Én csak csendben figyeltem az összesimuló szerelmesseket.
Egy kezet éreztem a combomon.Harry keze volt.
-Szeretnél valamit?-kérdeztem.
-Téged egy körre.-súgta.
Kezei egyre feljebb csúsztak.
-Ne.-fogtam le a kezét.
De ő gyorsabb volt.Megfogta a kezemet majd maga után ráncigált.
-Harry.Kérlek ne.-hangol halk és félelemmel teli volt.
-Kuss legyen.-kiabált rám.Behúzott egy szobába amit nyitva talált.
-Most megtanulsz valamit.-kezdett levetkőzni.
-Harry kérlek fejezd be.Engedj ki.-sírtam,de őt nem érdekeltem.Lelőkött az ágyra.
-Maradj csöndbe vagy betömöm a szádat.
Ez a mondat zengett a fejembe.Sose gondoltam,hogy képes ilyenre,de megtette.Megerőszakolt.
*Visszatekintés vége*

2.rész-Fia lehetne

Sziasztok!
Meghoztam a második részt.
Ha tetszett akkor egy vélemennyt koppintásával jelezzétek.
All the love.xx

Ő volt az.Az az ember aki teljessen tönkre tett.És nem az apám,ha nem Harry.Harry Styles.Az osztálytársam.Vagyis a voltosztálytársam,mivel eltanácsolták az iskolánkból.
-Freya.-pattant ki anyám az ágyból.
-Hát szia.-kellt ki Harry is.
-Mi..mi folyik itt?-néztem anyára majd Harryre.
-Se..semmi.Mi csak..-dadogott anya.
-Ugyan mond meg neki.-mosolygott Harry.
Hát ez kész.Anyám és Harry.Harry és anyám.Na jó,biztos csak egy álom egy nagyon rossz álom.
-Együtt vagyunk-bökte ki anya.
Azt hittem rosszul hallom.Micsoda?
-Te jó ég.Ti csak vicceltek úgye?-nétem Harryre.
-Nem.-röhögött Harry,-talán nem tetszik?
Mégis mi a szar tetszen azon,hogy a drága jó anyám összejön egy velem egyidős sráccal?Kész vicc.
-Mi a franc tetszene?Hm?Az,hogy egy velem egyidős sráccal kavar az anyám?-csattantam fel
-Freya kérlek nyugodj meg.Elmagyarázok mindent.-sírt anya.
Nekem semmit nem fog elmagyarázni.Kirohantam a szobából.Egyszerűen undorító amit művelnek.Berontottam a szobámba és a ruháimat pakolni kezdtem egy táskába.Elmegyek.
-Nocsak Freya.Ilyen könnyen hagyod magad?Hagyod,hogy anyuci Harryvel hancurozzon a házatokban?-szólalt meg a gonosz énem.
-Csönd legyen BadFreya.Ne hallgass rá.Menny csak el.Ott van Liam és Sophie.Úgy is örülnének,ha ott lennél.Gyerünk pakolj.-szólt a másik.
-GoodFreya hallgass.Ne hagyd magad kislány küzdj.Ne menekülj el.-mondta a rossz.
Á,meg fogok örűlni.Miért nincs egy oldalam ami mindig jót mond?
Gyorsabban pakoltam.El kell mennem.Ha kell a szobámat is Harrynek adom.Lerohantam a lépcsőn,de nem jutottam túl sokáig mert lent egy izmos testbe ütkőztem.
-Nem vagyok láthatatlan baszki.-morgott Harry.
-Számomra az vagy.-sziszegtem.
-Oh igen?Láttam,hogy nézted a fesztelen testemet.-húzta mosolyra a szájat és így megvillantotta tökéletes fogsorát és a két imádott gödröcskéit.
Hogy lehet valaki ekkora perverz állat?Megpróbáltam arráb lökni,hogy ki tudjak jutni,de ez nem ment könnyen.2-szer akkora volt mint én.
-Ne már Freya.Tudom,hogy akarsz.Tudom,hogy érezni akarsz magadba.-fogta meg a kezemet,-és látod a ,,KisHarry"is akar téged.Na a ,,NagyHarry"-ről ne is beszéljünk-súgta a fülembe.
Bármennyire is nagy volt a kisértés nem történhet meg.Kirántottam a kezemet a szorításából és kifutottam a házból.Igen ám,de anyám utánnam.
-Kislányom várj.Beszéljük meg.-még mindig sírt.
-Szállj be a kocsiba.-mondta a jó énem.
-Pofozd fel.-mondta a rossz.
Oh,basszátok meg magatokat Bad és Good Freay.Ez az én életem.
-Nincs miről beszélnünk.Mégis mit képzeltél?Elfelejtek mindent?Vagy mi?-kiabáltam.
Nem érdekelt hányan néznek semmi nem érdekelt.
-Szeretem őt.-sírt.
Szereted,szereted.20 év van köztük.20 kerek év.
-Te tiszta beteg vagy.Anya ő a voltosztytársam.
Beszálltam és elhajtottam. Sophie-hoz hajtottam.Nem tudtam,hogy otthon van-e,de akkor is szükségem volt valakire.A könnyeimtől alig láttam az utat.De az se érdekelt,ha meghalok.100 km/h-val mentem.Mikor megláttam Sophie házát kicsit megnyugodtam.Remélem Liam vagy ő itthon van.Kiszálltam a kocsimból és rohantam.Rádőltem a csengőre.
-Megyek már na.-kiabált egy ismerős hang,-Freya veled meg mi történt?
Nem szóltam semmit csak szórossan magamhoz öleltem.Szükségem volt az ölelésére.Szükségem volt egy férfire.De leginkább Liamre.
Behúzott a lakásba.
-Ss..mi történt?-túlt el egy kicsit magától.
-Az anyám..és Ő.-csak ennyit tudtam kinyögni.Összerogytam.Nem tudtam mi van velem.Hisz nem szerettem már Harryt.Vagy mégis?
-Állj fel.És mesélj el mindent!-hangja egy kicsit ingerűlt volt amitől megrémültem.Kis időbe telt lenyugodnom.
-Eljöttem tőled,mert beszélnem kellett anyával,hogy mekkora hülye voltam.Elmentem haza és benyitottam anyámhoz.És ő meg Harry épp khm
-Értem én.Hány éves ez a Harry?-ölelt magához.
-20.-nyögtem ki.
-Micsoda?-ámult el,-de hiszen a fia lehetne.

1.rész-Tényleg ő volt az

,,Kedves Freya!
Mivel a szüleim elmentek nyaralni,így bulit csapok.
Dátum:Március 20.17:00 óra
Píszlove:Jason Edwards"

5.olvasásra fogtam fel,hogy ez az idióta vasárnak estére tervezte a bulit.Kicsi az esélye,hogy anya elenged a fizika 2-esem miatt,de egy próbát megér.Kimásztam a fotelből és egyenesen a konyha felé vettem az irányt.
-Anya?!-vetettem be az ellenállhatatlan mosolyomat.
-Ezt a mosolyt ismerem.-nézett rám fáradtan.
-Arról lenne szó,hogy tudod Jason az osztályomból bulit szervez.-kezdtem bele.
-Az szuper.És menni szeretnél?-mosolygott.
-Igen,nagyon.De vasárnap este lenne.
-Szó se lehet róla.-zárta rövidre.
-Anya várjál már.Be se fejeztem.-rohantam utána.
-De,nagyon is befejezted.Nem mehetsz.Hétfőn suli.Tanulnod kell kikel javítanod a fizikádat sürgősen.-kiabált.
Elegem van anyámból.Eddig adta a jó fej-t,de amióta van valami új hapsija azóta megváltozott.Biztos jó benyomást akar tenni a csávóra.
-Utállak.-a szemeim szikrákat szórtak.
Komolyan gondoltam amit mondtam.Utálom,utálom és utálom.Felrohantam a szobámba és azonnal sírni kezdtem.

Felhívtam Sophie-t.
-Mond azt,hogy jöhetsz.-szólt bele a telefonba köszönés nélkül.
-Nem mehetek.Anyám tiszta hülye lett.Tudod amióta találkozgat egy csávóval.-sóhajtottam.
-Oh,hogy bassza meg.-kiabált egyet,-most akkor mi lesz?
-Kiszökök.-vágtam rá.
-Micsoda?-lepődött meg a barátnőm.
-Jól hallottad.Kiszökök.Vagyis nem.Beadom,hogy nálad leszek és segítesz a fizikába.-fejeztem be és le is raktam.
Tudtam,hogy Sophie nem egyezne bele.Ő már nem a szüleivel él.A mázlista.
-Ma Sophie-nál leszek.Segít a fizikában.-indultam az ajtó felé.
-Nem mész sehova.-kiabált.
-Hát figyeld meg,hogy elmegyek.-majd becsaptam az ajtót.
Lehet nem szép dolog így viselkedni anyámmal,de annyira felidegesített,hogy nem tudtam mást tenni.Beszálltam a kocsimba és meg sem álltam Sophie házáig.Leparkoltam majd óriás léptekkel közeledtem a barátnőm háza felé.Szó szerint rávetettem magamat a csengőre.
-Bassza meg.Nyisd már ki a rohadt életbe.-dörömböltem az ajtón.Már kezdtem feladni amikor az ajtó kinyílt.De nem,nem Sophie volt az,ha nem egy magas barna hajú srác.
-Szia.Spohie nincs itthon.Te vagy Freya?-mosolygott.
-Igen én vagyok.De te ki vagy?-nevettem fel.
-Liam Payne.-nyújtotta a kezét.
Ohó,Sophie bepasizott?Az én drága legjobb barátnőm szerzett magának egy pasit?Sose volt az a lány aki hosszú ideig kapcsolatban lett volna.Furcsa.
-Soph gondolom nem mesélt rólam.Az unokatestvére vagyok-mutatkozott be.
Na ennyit a gondolatokról,hogy Sophie bepasizott.Ugyan már.Hiába szép sose jön neki össze egy tartós kapcsolat.
-Freya Martin.Hát a barátnőm nem mesélt rólad,nem is tudom,hogy ilyen jó képű unokatestvére van!-húztam nagy mosolyra a számat.
-Ezt bóknak vettem-nevetett Liam.
-Annak szántam Uram.-néztem rá összehúzott szemmel.Ez a tipikus,,ne már"nézésem.Akkor vetem be,ha új arccal találkozok és szimpatikus az illető.És igen Liam az volt.Kicsit haragudtam Sophie-ra,mert nem mondta el azt,hogy itt van nála,de kárpótol,hogy most itt ülhetek Liammel és megtudhatok róla mindent.
-És mond csak Liam.Mióta vagy itt?-törtem meg a csendet.
A fiú épp a konyhába ügyködött.
-1 hete.-kiabált egy nagyot,hogy meghalljam a nappaliból,-na itt is vagyok.Nem tudom,hogy mit szeretsz,de itt van Cola,Sprite,Fanta meg ami volt a hűtőben.
Milyen figyelmes.
-Cola jó lesz.Mesélj magadról.-kérleltem.
Láttam,hogy a kezei ökölbe húzza,szemei kitágulnak.
-Jaj,ne.Én ne..
-Freya semmi baj.Tényleg tudni akarsz rólam dolgokat?-kérdezte még mindig feszülten.
Nem tudtam válaszolni csak egy aprót bólintottam mire ő is.Belekezdett.Elmondott mindent.Hogy az anyukája meghalt a szülésbe és az apja(aki Sophie anyukájának a testvére)folyton ivott,de nem verte meg,csak néha lekevert neki pár pofont.Ő inkább másokat vert meg,rabolt ki és börtönbe került.Azóta a fiú egy barátjánál lakik és amikor megtudta,hogy az apjának van egy nővére rögtön megkereste Annát(Sophie anyukáját)és eljött Sophiehoz lakni.
-...és ez lenne az én életem.-fejezte be.
Éreztem ahogy a szívem összeszorul.Borzalmas lehetett neki.Láttam ahogy egy könnycsepp végig folyik az arcán.Közelebb ültem hozzá majd letöröltem a könnycseppet ami épp leakart esni a földre.
-Liam annyira sajnálom.Nem akartam felhozni a témát.-simítottam meg a vállát.
-Ugyan már.Nem tudhattál róla,de mindegy is.Ez már a múlt.Na,de most te jösz.-fogta meg a kezemet.Most hazudjak neki?Vagy mondjam el,hogy az apám egy maffia vezér?Anyut otthon hagytam és összevesztem vele egy rohadt buli miatt ami nem is érdekel annyira?De aztán rájöttem,hogy nem hazudhatok csak nem mondok el mindent.
És belekezdtem.Elmondtam neki szinte az igazságot kivéve apa munkáját.

-Az apám elhagyott minket a munkája miatt amit nem részleteznék.Eljöttem otthonról,mert anya nem engedett el egy buliba,-kezdtem el,-...szóval ennyi lenne az én életem.

És rájöttem.Minek veszítsem el anyámat is?Liam nem is ismerhette.
-Úr isten Liam.
-Mi az?Mi a baj?-hangja aggodalmas volt.
-Köszönöm.Felnyitottad a szememet.-pattantam fel a kanapéról,-mennem kell.Majd beszélünk.
-Várj.Csak a számodat írd le.-nyújtotta a jegyzettömböt.Ráírtam a számomat és egy kis üzenetet is.
,,Este hívlak.F.xx"
Kirohantam.Beültem a kocsiba és amilyen gyorsan csak lehetett mentem haza.Feltéptem az ajtót és rohantam fel anyám szobájába.
-Anya annyira sajná..-léptem be,de a szavam is elállt.Ő volt ott.Az az ember aki tönkre tett érzelmileg.Azt hittem káprázik a szemem.De nem.Tényleg ő volt az.