Kész a 8.rész is.Csak annyit,hogy köszönöm a 700+oldalmegjelenítést és mindjárt a 10.résznél tartunk.
Na,de tudjátok,hogy nem szoktam regényeket írni az elején szóval jó olvasást a 8.részhez.xx
Amilyenen gyorsan csak tudtam elindutam.
-Várj!-kiabált utánam Liam majd futni kezdett.
A lépteimet a kétszeresére vettem.Azon kaptam magamat,hogy már a domb vége felé tartok.
-Kérlek Freya beszéljük meg-állt meg mellettem Liam.
Unottan bámultam ki a busz ablakán.Egyszerűen nem fogtam fel ami történt,amit vesztettem ebben a pár napban persze a pár óra komán kivűl.
Z-zzz-zzzz-zzzzz
Rezgett a telefonom.Erőm se kedvem nem volt felvenni.Liam sajnálkozó hívásara számítottam ám Sophie volt.
-Szia Frey.Hallottam kerestél-köszöntött a barátnőm.
-Ja igen szia Sophie-köszöntem,-csak nem tudtam,hogy elmentél.
-Bocsi csak hirtelen jött az ötlet-válaszolt.
Persze hirtelen.
-Semmi baj,de most mennem kell Soph.Majd este hívlak-köszöntem el.
-Oké.Legyél jó,szia-nevetett.
Leszálltam a buszról és elindultam a házunk felé.Az idő 8 felé járhatott amikor átléptem a küszöböt.
Na,de tudjátok,hogy nem szoktam regényeket írni az elején szóval jó olvasást a 8.részhez.xx
*Liam Payne szemszöge*
-Várj!-kiabált utánam Liam majd futni kezdett.
A lépteimet a kétszeresére vettem.Azon kaptam magamat,hogy már a domb vége felé tartok.
-Kérlek Freya beszéljük meg-állt meg mellettem Liam.
Megálltam,de nem néztem rá.Hogy volt képes ilyenre?Azt hittem ő más,de mégse.Csak futott,én meg utána.Nem érdekelt,hogy nem érzem a lábamat csak meg akartam vele beszélni a dolgokat.
-Fraya várj,had magyarázzam meg!-kiabáltam utána.Hirtelen lefékezett.
-Hogy lehetsz ekkora féreg?Azt hittem te más vagy-sírta.
A levegőt szaggatottan vettem,nem tudtam választ adni.Tudom amit tettem nem volt szép,de nem tehettem mást.Freya egy csodás lány,de Danielle a barátnőm és ez így van rendjén.Már elmondhattam volna az elején,megspórolva álmatlan éjszakát,de nem tettem,mert ez a lány egy kincs.Egy értékes teremtmény.Ès most elveszítettem a hazugságaim miatt.
-Mondj már valamit-kiabált.
-Sajnálom-hajtottam le a fejemet.
-Jól teszed-majd elviharzott.
Nem mentem utána,nem lett volna értelme.
Lehajtott fejjel kulógtam vissza a házhoz.
-Liam,Liam mi a franc volt ez?-kérdezte a barátnőm.De nem válaszoltam csak elmentem mellette.
-Hallod mondj már valamit-jött utánam Danielle.
-Ismerem Freya-t.Sophie,az unokatestvérem barátnője-vallottam be.
Nem meséltem el neki a kórházasat,meg a többi dolgot.
-És miért rohant el?-faggatott tovább.
-Mert nem meséltem neki rólunk-mondtam,majd a válaszát meg sem várva becsaptam az ajtót.Nem bírtan a szemébe nézni,elrontottam mindent.A kapcsolatomat Daniellelel és a barátságomat Freya-val.Gratulálok Liam Payne.
A könnyeim szabad utat kaptak.Végig folytak enyhén borostás arcomon.
Gyenge voltam,a külvilág elhalványult.
Az ajtó kivágódott és belépett egy alak.
Pont rá nem számítottam.
Odajött az ágyamhoz és átölelt.
-Sophie hát te?-töröltem le a könnyeimet.
Szemei csillogtak és a mosolya elárult mindent.
-Annyi minden történt-kezdett bele.
Kiderült,hogy leégett nagyiék faháza és haza jöttek.
-És veled mi volt ebben a pár napban?
-Hát átjött Danielle.Ja,meg keresett téged Freya-motyogtam.
-Akkor megyek és felhívom-nyomott egy puszit az arcomra.
*Freya szemszöge*
Z-zzz-zzzz-zzzzz
Rezgett a telefonom.Erőm se kedvem nem volt felvenni.Liam sajnálkozó hívásara számítottam ám Sophie volt.
-Szia Frey.Hallottam kerestél-köszöntött a barátnőm.
-Ja igen szia Sophie-köszöntem,-csak nem tudtam,hogy elmentél.
-Bocsi csak hirtelen jött az ötlet-válaszolt.
Persze hirtelen.
-Semmi baj,de most mennem kell Soph.Majd este hívlak-köszöntem el.
-Oké.Legyél jó,szia-nevetett.
Leszálltam a buszról és elindultam a házunk felé.Az idő 8 felé járhatott amikor átléptem a küszöböt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése