Sziasztok!
Meghoztam a második részt.
Ha tetszett akkor egy vélemennyt koppintásával jelezzétek.
All the love.xx
Meghoztam a második részt.
Ha tetszett akkor egy vélemennyt koppintásával jelezzétek.
All the love.xx
Ő volt az.Az az ember aki teljessen tönkre tett.És nem az apám,ha nem Harry.Harry Styles.Az osztálytársam.Vagyis a voltosztálytársam,mivel eltanácsolták az iskolánkból.
-Freya.-pattant ki anyám az ágyból.
-Hát szia.-kellt ki Harry is.
-Mi..mi folyik itt?-néztem anyára majd Harryre.
-Se..semmi.Mi csak..-dadogott anya.
-Ugyan mond meg neki.-mosolygott Harry.
Hát ez kész.Anyám és Harry.Harry és anyám.Na jó,biztos csak egy álom egy nagyon rossz álom.
-Együtt vagyunk-bökte ki anya.
Azt hittem rosszul hallom.Micsoda?
-Te jó ég.Ti csak vicceltek úgye?-nétem Harryre.
-Nem.-röhögött Harry,-talán nem tetszik?
Mégis mi a szar tetszen azon,hogy a drága jó anyám összejön egy velem egyidős sráccal?Kész vicc.
-Mi a franc tetszene?Hm?Az,hogy egy velem egyidős sráccal kavar az anyám?-csattantam fel
-Freya kérlek nyugodj meg.Elmagyarázok mindent.-sírt anya.
Nekem semmit nem fog elmagyarázni.Kirohantam a szobából.Egyszerűen undorító amit művelnek.Berontottam a szobámba és a ruháimat pakolni kezdtem egy táskába.Elmegyek.
-Nocsak Freya.Ilyen könnyen hagyod magad?Hagyod,hogy anyuci Harryvel hancurozzon a házatokban?-szólalt meg a gonosz énem.
-Csönd legyen BadFreya.Ne hallgass rá.Menny csak el.Ott van Liam és Sophie.Úgy is örülnének,ha ott lennél.Gyerünk pakolj.-szólt a másik.
-GoodFreya hallgass.Ne hagyd magad kislány küzdj.Ne menekülj el.-mondta a rossz.
Á,meg fogok örűlni.Miért nincs egy oldalam ami mindig jót mond?
Gyorsabban pakoltam.El kell mennem.Ha kell a szobámat is Harrynek adom.Lerohantam a lépcsőn,de nem jutottam túl sokáig mert lent egy izmos testbe ütkőztem.
-Nem vagyok láthatatlan baszki.-morgott Harry.
-Számomra az vagy.-sziszegtem.
-Oh igen?Láttam,hogy nézted a fesztelen testemet.-húzta mosolyra a szájat és így megvillantotta tökéletes fogsorát és a két imádott gödröcskéit.
Hogy lehet valaki ekkora perverz állat?Megpróbáltam arráb lökni,hogy ki tudjak jutni,de ez nem ment könnyen.2-szer akkora volt mint én.
-Ne már Freya.Tudom,hogy akarsz.Tudom,hogy érezni akarsz magadba.-fogta meg a kezemet,-és látod a ,,KisHarry"is akar téged.Na a ,,NagyHarry"-ről ne is beszéljünk-súgta a fülembe.
Bármennyire is nagy volt a kisértés nem történhet meg.Kirántottam a kezemet a szorításából és kifutottam a házból.Igen ám,de anyám utánnam.
-Kislányom várj.Beszéljük meg.-még mindig sírt.
-Szállj be a kocsiba.-mondta a jó énem.
-Pofozd fel.-mondta a rossz.
Oh,basszátok meg magatokat Bad és Good Freay.Ez az én életem.
-Nincs miről beszélnünk.Mégis mit képzeltél?Elfelejtek mindent?Vagy mi?-kiabáltam.
Nem érdekelt hányan néznek semmi nem érdekelt.
-Szeretem őt.-sírt.
Szereted,szereted.20 év van köztük.20 kerek év.
-Te tiszta beteg vagy.Anya ő a voltosztytársam.
Beszálltam és elhajtottam. Sophie-hoz hajtottam.Nem tudtam,hogy otthon van-e,de akkor is szükségem volt valakire.A könnyeimtől alig láttam az utat.De az se érdekelt,ha meghalok.100 km/h-val mentem.Mikor megláttam Sophie házát kicsit megnyugodtam.Remélem Liam vagy ő itthon van.Kiszálltam a kocsimból és rohantam.Rádőltem a csengőre.
-Megyek már na.-kiabált egy ismerős hang,-Freya veled meg mi történt?
Nem szóltam semmit csak szórossan magamhoz öleltem.Szükségem volt az ölelésére.Szükségem volt egy férfire.De leginkább Liamre.
Behúzott a lakásba.
-Ss..mi történt?-túlt el egy kicsit magától.
-Az anyám..és Ő.-csak ennyit tudtam kinyögni.Összerogytam.Nem tudtam mi van velem.Hisz nem szerettem már Harryt.Vagy mégis?
-Állj fel.És mesélj el mindent!-hangja egy kicsit ingerűlt volt amitől megrémültem.Kis időbe telt lenyugodnom.
-Eljöttem tőled,mert beszélnem kellett anyával,hogy mekkora hülye voltam.Elmentem haza és benyitottam anyámhoz.És ő meg Harry épp khm
-Értem én.Hány éves ez a Harry?-ölelt magához.
-20.-nyögtem ki.
-Micsoda?-ámult el,-de hiszen a fia lehetne.
-Freya.-pattant ki anyám az ágyból.
-Hát szia.-kellt ki Harry is.
-Mi..mi folyik itt?-néztem anyára majd Harryre.
-Se..semmi.Mi csak..-dadogott anya.
-Ugyan mond meg neki.-mosolygott Harry.
Hát ez kész.Anyám és Harry.Harry és anyám.Na jó,biztos csak egy álom egy nagyon rossz álom.
-Együtt vagyunk-bökte ki anya.
Azt hittem rosszul hallom.Micsoda?
-Te jó ég.Ti csak vicceltek úgye?-nétem Harryre.
-Nem.-röhögött Harry,-talán nem tetszik?
Mégis mi a szar tetszen azon,hogy a drága jó anyám összejön egy velem egyidős sráccal?Kész vicc.
-Mi a franc tetszene?Hm?Az,hogy egy velem egyidős sráccal kavar az anyám?-csattantam fel
-Freya kérlek nyugodj meg.Elmagyarázok mindent.-sírt anya.
Nekem semmit nem fog elmagyarázni.Kirohantam a szobából.Egyszerűen undorító amit művelnek.Berontottam a szobámba és a ruháimat pakolni kezdtem egy táskába.Elmegyek.
-Nocsak Freya.Ilyen könnyen hagyod magad?Hagyod,hogy anyuci Harryvel hancurozzon a házatokban?-szólalt meg a gonosz énem.
-Csönd legyen BadFreya.Ne hallgass rá.Menny csak el.Ott van Liam és Sophie.Úgy is örülnének,ha ott lennél.Gyerünk pakolj.-szólt a másik.
-GoodFreya hallgass.Ne hagyd magad kislány küzdj.Ne menekülj el.-mondta a rossz.
Á,meg fogok örűlni.Miért nincs egy oldalam ami mindig jót mond?
Gyorsabban pakoltam.El kell mennem.Ha kell a szobámat is Harrynek adom.Lerohantam a lépcsőn,de nem jutottam túl sokáig mert lent egy izmos testbe ütkőztem.
-Nem vagyok láthatatlan baszki.-morgott Harry.
-Számomra az vagy.-sziszegtem.
-Oh igen?Láttam,hogy nézted a fesztelen testemet.-húzta mosolyra a szájat és így megvillantotta tökéletes fogsorát és a két imádott gödröcskéit.
Hogy lehet valaki ekkora perverz állat?Megpróbáltam arráb lökni,hogy ki tudjak jutni,de ez nem ment könnyen.2-szer akkora volt mint én.
-Ne már Freya.Tudom,hogy akarsz.Tudom,hogy érezni akarsz magadba.-fogta meg a kezemet,-és látod a ,,KisHarry"is akar téged.Na a ,,NagyHarry"-ről ne is beszéljünk-súgta a fülembe.
Bármennyire is nagy volt a kisértés nem történhet meg.Kirántottam a kezemet a szorításából és kifutottam a házból.Igen ám,de anyám utánnam.
-Kislányom várj.Beszéljük meg.-még mindig sírt.
-Szállj be a kocsiba.-mondta a jó énem.
-Pofozd fel.-mondta a rossz.
Oh,basszátok meg magatokat Bad és Good Freay.Ez az én életem.
-Nincs miről beszélnünk.Mégis mit képzeltél?Elfelejtek mindent?Vagy mi?-kiabáltam.
Nem érdekelt hányan néznek semmi nem érdekelt.
-Szeretem őt.-sírt.
Szereted,szereted.20 év van köztük.20 kerek év.
-Te tiszta beteg vagy.Anya ő a voltosztytársam.
Beszálltam és elhajtottam. Sophie-hoz hajtottam.Nem tudtam,hogy otthon van-e,de akkor is szükségem volt valakire.A könnyeimtől alig láttam az utat.De az se érdekelt,ha meghalok.100 km/h-val mentem.Mikor megláttam Sophie házát kicsit megnyugodtam.Remélem Liam vagy ő itthon van.Kiszálltam a kocsimból és rohantam.Rádőltem a csengőre.
-Megyek már na.-kiabált egy ismerős hang,-Freya veled meg mi történt?
Nem szóltam semmit csak szórossan magamhoz öleltem.Szükségem volt az ölelésére.Szükségem volt egy férfire.De leginkább Liamre.
Behúzott a lakásba.
-Ss..mi történt?-túlt el egy kicsit magától.
-Az anyám..és Ő.-csak ennyit tudtam kinyögni.Összerogytam.Nem tudtam mi van velem.Hisz nem szerettem már Harryt.Vagy mégis?
-Állj fel.És mesélj el mindent!-hangja egy kicsit ingerűlt volt amitől megrémültem.Kis időbe telt lenyugodnom.
-Eljöttem tőled,mert beszélnem kellett anyával,hogy mekkora hülye voltam.Elmentem haza és benyitottam anyámhoz.És ő meg Harry épp khm
-Értem én.Hány éves ez a Harry?-ölelt magához.
-20.-nyögtem ki.
-Micsoda?-ámult el,-de hiszen a fia lehetne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése