3.rész-Harry Styles semmit se sajnál

Sziasztok!
Ime a 3.rész.xx

Tudtam,hogy Liam meg fog érteni.Az első pillanattól kezdve éreztem,hogy joba leszünk.
-Ezt mondtam én is.-szipogtam.
-De nyugodj meg.Itt maradhatsz ameddig csak akarsz.Sophie-nak elkellett mennie pár napra,de amugy biztos megengedi,hogy itt maradj.-mosolygott bíztatóan
-Köszönöm Liam.-mosolyogtam vissza.
-Mit köszönsz?-mosolya most már vigyorrá valtott.
-Mindent.-nevettem,-ha te nem lennél akkor most az utcán dekkolnák.
-Ugyan nincs mit Freya.Ezért vannak a barátok.-ölelt meg.
Szóval barátok vagyunk.Haladunk.
-Igen.És én is segítek bármi van.-bújtam hozzá szorossabba.
Liam kicsit eltolt magától,hogy a szemembe nézhessen.Barna szemei csak úgy ragyogtak.Azt hittem most valami romantikus fog történni.
-Freya..
-Igen?
-Segítesz főzni?Nem igazán tudok a Makkaronin kivül bármit is.-sütötte le a szemeit.
Ennyit a romantikáról.Mit is gondoltál Freya.
-Hát persze.De elötte nézzünk filmet.-csaptam vállon.
-Így játszunk?-húzta fel a szemöldökét.Tudtam mit fog csinálni.Azonnal felpattantam és rohanni keztem.A lépcső felé vettem az irány,de sikeresen eltaknyoltam.
-Na,de béna vagy.-röhögött a fiú.
Nem,nem jöne odasegíteni.
-Inkább segítenél.-dünnyögtem.
Nevetve odajött és segített felállni.
-Na már is jobb lett a bonyomásom önről Uram.-nyújtottam a kezemet,hogy kézen fogva sétáljunk vissza a konyhába.
-Hát Hölgyem én csak jót teszek.-fogta meg a kezemet.
Kéz a kézben sétáltunk a nappaliba.De ahogy beléptünk a hányinger kapott el.
-Ti mégis mit kerestek itt?-kiabáltam.
Anya és Harold álltak kézen fogva a nappaliban.
-Jöttünk elmesélni a történetet.-vigyorgott Harry.
-Hagyjátok el a házat.-mondta Liam tiszta nyugodtan.
-Na te ki vagy?-nézett végig rajta Harry.
-Liam Payne.Sophie unokatestvére.-nyújtotta a kezét Harry felé amit a másik fiú örömmel fogadott.
-Freya nem is mondtad,hogy Sophi-nak ilyen helyes az unokatestvére.-nyalta meg az ajkát az anyám.
Értitek az anyám.Az a csávója mellett áll.
-Kérlek titeket húzzatok el.-most már Liam se fogta vissza magát.
-Ugyan már Liam.-közeledett anyám a fiú felé.Több se kellett nekem.Beálltam közéjük.
-Mennyetek el.
Ekkor anya egy pofont adott az arcomra.Rögtön az arcomhoz kaptam.Vérzett.
-Freya..én..-dadogott anya.
-Most azonnal takarodj ki a házból.-kiabált rá Liam és kifelé kezdte tolni.A göndör félelem teli arccal állt.
-Freya sa..sajnálom.Nem kellett volna anyád közelébe mennem.-kezdte a sajnálokozást.
Még,hogy sajnálja.Ismerem őt régóta.Mr.Styles semmit nem sajnál.De most volt valami az arcára írva.
-Harry te soha semmit se sajnáltál.Emlékszel arra a bulira?-folyt le egy könnycsepp az arcomon.
-Igen.-válaszolt.
-Azt is sajnálod?-néztem rá.
*Visszatekintés*
1 évvel ezelőtt történt.Jasmine szülinapi bulija volt.Az egész osztály hivatalos volt rá.
-Anya mit vegyek Jasmine-nak?-járkáltam a nappaliba.
-Freya már megvettem.És a buli ma van.-nevetett.
-Mi az Isten?Hanyadika van?-kerekedett el a szemem.
-Június 3.
És tényleg.Ma született az osztályunk ribanca Jasmine Tems.
Eszeveszetűl kezdtem kidobálni a cuccaimat a szekrényből.Mit vegyek fel?Milyen cipőt?
-Ez csak egy buli.-nézett rám anya.
-De Ő is ott lesz.-ájuldoztam.
-Ja igen a Nagy Ő.-nevetett anya.
Nagy nehezzen sikerült elkészülnöm.Egy magasított fekete szoknyára és egy narancssárga topra esett a választásom.Elégedetten nézegettem magamat a csengő szóig.Ez biztos Sophie.Hisz ki feküdne így a csengőn.
-Szia.-úgrott a nyakamba,-hu azta milyen csinos itt valaki.
-Hajaj.Tudod Ő  is ott lesz.-pirultam el,-na szia anya megyünk.Ne várj minket korán.
-Sziasztok lányok.De csak óvatossan.-nyomott egy puszit a homlokomra.Sophieval nevetve mentünk ki.
Én vezettem mivek drága barátnőm nem tette le a jogsiát.
Megérkeztünk a házhoz.
Leparkoltam.
-Siess már Freya.-kiabáltak a mögöttem.
-Hé nyugi van.Nem megy ez olyan gyorsan.-kiabáltam ki az ablakon majd bemutattam.
A bejutás 5 perc volt.Kaptunk ,,Jasmine pólókat",amiket muszáj volt magunkra rángatni.
Körbenéztem a tömegbe,de nem láttam Őt sehol.Tálán nem jött el?Vagy épp valahol lányokkal enyeleg.
-Freya élsz még?-rángatott a barátnőm,-nézdd ott van Harry.
Hát mégis itt van.Tökéletes testére egy fehér póló simult,a lábaira egy fekete,szagatott farmer.
-Beszélges vele.-lökdösött a fiú felé.
-Sophi állj már le.-de már késő volt a srácokhoz értünk,-öhm sziasztok.
Rámelmelte gyönyörű zöld szemeit.
-Sziasztok.-villantott féloldalas vigyort,-isztok valamit?
-Igen kérek egy sört.-böktem ki.
-Sört?-súgta a barátnőm.
Bólintottam
-Én is.-adta be magát Sophie.
-Oh tűzes lányok.-mosolygott kanossan.
Átadta az ittalainkat majd leültünk egy asztalhoz.Sophi el is kezdett fecsegni Harry egyik haverjával.Én csak csendben figyeltem az összesimuló szerelmesseket.
Egy kezet éreztem a combomon.Harry keze volt.
-Szeretnél valamit?-kérdeztem.
-Téged egy körre.-súgta.
Kezei egyre feljebb csúsztak.
-Ne.-fogtam le a kezét.
De ő gyorsabb volt.Megfogta a kezemet majd maga után ráncigált.
-Harry.Kérlek ne.-hangol halk és félelemmel teli volt.
-Kuss legyen.-kiabált rám.Behúzott egy szobába amit nyitva talált.
-Most megtanulsz valamit.-kezdett levetkőzni.
-Harry kérlek fejezd be.Engedj ki.-sírtam,de őt nem érdekeltem.Lelőkött az ágyra.
-Maradj csöndbe vagy betömöm a szádat.
Ez a mondat zengett a fejembe.Sose gondoltam,hogy képes ilyenre,de megtette.Megerőszakolt.
*Visszatekintés vége*

2.rész-Fia lehetne

Sziasztok!
Meghoztam a második részt.
Ha tetszett akkor egy vélemennyt koppintásával jelezzétek.
All the love.xx

Ő volt az.Az az ember aki teljessen tönkre tett.És nem az apám,ha nem Harry.Harry Styles.Az osztálytársam.Vagyis a voltosztálytársam,mivel eltanácsolták az iskolánkból.
-Freya.-pattant ki anyám az ágyból.
-Hát szia.-kellt ki Harry is.
-Mi..mi folyik itt?-néztem anyára majd Harryre.
-Se..semmi.Mi csak..-dadogott anya.
-Ugyan mond meg neki.-mosolygott Harry.
Hát ez kész.Anyám és Harry.Harry és anyám.Na jó,biztos csak egy álom egy nagyon rossz álom.
-Együtt vagyunk-bökte ki anya.
Azt hittem rosszul hallom.Micsoda?
-Te jó ég.Ti csak vicceltek úgye?-nétem Harryre.
-Nem.-röhögött Harry,-talán nem tetszik?
Mégis mi a szar tetszen azon,hogy a drága jó anyám összejön egy velem egyidős sráccal?Kész vicc.
-Mi a franc tetszene?Hm?Az,hogy egy velem egyidős sráccal kavar az anyám?-csattantam fel
-Freya kérlek nyugodj meg.Elmagyarázok mindent.-sírt anya.
Nekem semmit nem fog elmagyarázni.Kirohantam a szobából.Egyszerűen undorító amit művelnek.Berontottam a szobámba és a ruháimat pakolni kezdtem egy táskába.Elmegyek.
-Nocsak Freya.Ilyen könnyen hagyod magad?Hagyod,hogy anyuci Harryvel hancurozzon a házatokban?-szólalt meg a gonosz énem.
-Csönd legyen BadFreya.Ne hallgass rá.Menny csak el.Ott van Liam és Sophie.Úgy is örülnének,ha ott lennél.Gyerünk pakolj.-szólt a másik.
-GoodFreya hallgass.Ne hagyd magad kislány küzdj.Ne menekülj el.-mondta a rossz.
Á,meg fogok örűlni.Miért nincs egy oldalam ami mindig jót mond?
Gyorsabban pakoltam.El kell mennem.Ha kell a szobámat is Harrynek adom.Lerohantam a lépcsőn,de nem jutottam túl sokáig mert lent egy izmos testbe ütkőztem.
-Nem vagyok láthatatlan baszki.-morgott Harry.
-Számomra az vagy.-sziszegtem.
-Oh igen?Láttam,hogy nézted a fesztelen testemet.-húzta mosolyra a szájat és így megvillantotta tökéletes fogsorát és a két imádott gödröcskéit.
Hogy lehet valaki ekkora perverz állat?Megpróbáltam arráb lökni,hogy ki tudjak jutni,de ez nem ment könnyen.2-szer akkora volt mint én.
-Ne már Freya.Tudom,hogy akarsz.Tudom,hogy érezni akarsz magadba.-fogta meg a kezemet,-és látod a ,,KisHarry"is akar téged.Na a ,,NagyHarry"-ről ne is beszéljünk-súgta a fülembe.
Bármennyire is nagy volt a kisértés nem történhet meg.Kirántottam a kezemet a szorításából és kifutottam a házból.Igen ám,de anyám utánnam.
-Kislányom várj.Beszéljük meg.-még mindig sírt.
-Szállj be a kocsiba.-mondta a jó énem.
-Pofozd fel.-mondta a rossz.
Oh,basszátok meg magatokat Bad és Good Freay.Ez az én életem.
-Nincs miről beszélnünk.Mégis mit képzeltél?Elfelejtek mindent?Vagy mi?-kiabáltam.
Nem érdekelt hányan néznek semmi nem érdekelt.
-Szeretem őt.-sírt.
Szereted,szereted.20 év van köztük.20 kerek év.
-Te tiszta beteg vagy.Anya ő a voltosztytársam.
Beszálltam és elhajtottam. Sophie-hoz hajtottam.Nem tudtam,hogy otthon van-e,de akkor is szükségem volt valakire.A könnyeimtől alig láttam az utat.De az se érdekelt,ha meghalok.100 km/h-val mentem.Mikor megláttam Sophie házát kicsit megnyugodtam.Remélem Liam vagy ő itthon van.Kiszálltam a kocsimból és rohantam.Rádőltem a csengőre.
-Megyek már na.-kiabált egy ismerős hang,-Freya veled meg mi történt?
Nem szóltam semmit csak szórossan magamhoz öleltem.Szükségem volt az ölelésére.Szükségem volt egy férfire.De leginkább Liamre.
Behúzott a lakásba.
-Ss..mi történt?-túlt el egy kicsit magától.
-Az anyám..és Ő.-csak ennyit tudtam kinyögni.Összerogytam.Nem tudtam mi van velem.Hisz nem szerettem már Harryt.Vagy mégis?
-Állj fel.És mesélj el mindent!-hangja egy kicsit ingerűlt volt amitől megrémültem.Kis időbe telt lenyugodnom.
-Eljöttem tőled,mert beszélnem kellett anyával,hogy mekkora hülye voltam.Elmentem haza és benyitottam anyámhoz.És ő meg Harry épp khm
-Értem én.Hány éves ez a Harry?-ölelt magához.
-20.-nyögtem ki.
-Micsoda?-ámult el,-de hiszen a fia lehetne.

1.rész-Tényleg ő volt az

,,Kedves Freya!
Mivel a szüleim elmentek nyaralni,így bulit csapok.
Dátum:Március 20.17:00 óra
Píszlove:Jason Edwards"

5.olvasásra fogtam fel,hogy ez az idióta vasárnak estére tervezte a bulit.Kicsi az esélye,hogy anya elenged a fizika 2-esem miatt,de egy próbát megér.Kimásztam a fotelből és egyenesen a konyha felé vettem az irányt.
-Anya?!-vetettem be az ellenállhatatlan mosolyomat.
-Ezt a mosolyt ismerem.-nézett rám fáradtan.
-Arról lenne szó,hogy tudod Jason az osztályomból bulit szervez.-kezdtem bele.
-Az szuper.És menni szeretnél?-mosolygott.
-Igen,nagyon.De vasárnap este lenne.
-Szó se lehet róla.-zárta rövidre.
-Anya várjál már.Be se fejeztem.-rohantam utána.
-De,nagyon is befejezted.Nem mehetsz.Hétfőn suli.Tanulnod kell kikel javítanod a fizikádat sürgősen.-kiabált.
Elegem van anyámból.Eddig adta a jó fej-t,de amióta van valami új hapsija azóta megváltozott.Biztos jó benyomást akar tenni a csávóra.
-Utállak.-a szemeim szikrákat szórtak.
Komolyan gondoltam amit mondtam.Utálom,utálom és utálom.Felrohantam a szobámba és azonnal sírni kezdtem.

Felhívtam Sophie-t.
-Mond azt,hogy jöhetsz.-szólt bele a telefonba köszönés nélkül.
-Nem mehetek.Anyám tiszta hülye lett.Tudod amióta találkozgat egy csávóval.-sóhajtottam.
-Oh,hogy bassza meg.-kiabált egyet,-most akkor mi lesz?
-Kiszökök.-vágtam rá.
-Micsoda?-lepődött meg a barátnőm.
-Jól hallottad.Kiszökök.Vagyis nem.Beadom,hogy nálad leszek és segítesz a fizikába.-fejeztem be és le is raktam.
Tudtam,hogy Sophie nem egyezne bele.Ő már nem a szüleivel él.A mázlista.
-Ma Sophie-nál leszek.Segít a fizikában.-indultam az ajtó felé.
-Nem mész sehova.-kiabált.
-Hát figyeld meg,hogy elmegyek.-majd becsaptam az ajtót.
Lehet nem szép dolog így viselkedni anyámmal,de annyira felidegesített,hogy nem tudtam mást tenni.Beszálltam a kocsimba és meg sem álltam Sophie házáig.Leparkoltam majd óriás léptekkel közeledtem a barátnőm háza felé.Szó szerint rávetettem magamat a csengőre.
-Bassza meg.Nyisd már ki a rohadt életbe.-dörömböltem az ajtón.Már kezdtem feladni amikor az ajtó kinyílt.De nem,nem Sophie volt az,ha nem egy magas barna hajú srác.
-Szia.Spohie nincs itthon.Te vagy Freya?-mosolygott.
-Igen én vagyok.De te ki vagy?-nevettem fel.
-Liam Payne.-nyújtotta a kezét.
Ohó,Sophie bepasizott?Az én drága legjobb barátnőm szerzett magának egy pasit?Sose volt az a lány aki hosszú ideig kapcsolatban lett volna.Furcsa.
-Soph gondolom nem mesélt rólam.Az unokatestvére vagyok-mutatkozott be.
Na ennyit a gondolatokról,hogy Sophie bepasizott.Ugyan már.Hiába szép sose jön neki össze egy tartós kapcsolat.
-Freya Martin.Hát a barátnőm nem mesélt rólad,nem is tudom,hogy ilyen jó képű unokatestvére van!-húztam nagy mosolyra a számat.
-Ezt bóknak vettem-nevetett Liam.
-Annak szántam Uram.-néztem rá összehúzott szemmel.Ez a tipikus,,ne már"nézésem.Akkor vetem be,ha új arccal találkozok és szimpatikus az illető.És igen Liam az volt.Kicsit haragudtam Sophie-ra,mert nem mondta el azt,hogy itt van nála,de kárpótol,hogy most itt ülhetek Liammel és megtudhatok róla mindent.
-És mond csak Liam.Mióta vagy itt?-törtem meg a csendet.
A fiú épp a konyhába ügyködött.
-1 hete.-kiabált egy nagyot,hogy meghalljam a nappaliból,-na itt is vagyok.Nem tudom,hogy mit szeretsz,de itt van Cola,Sprite,Fanta meg ami volt a hűtőben.
Milyen figyelmes.
-Cola jó lesz.Mesélj magadról.-kérleltem.
Láttam,hogy a kezei ökölbe húzza,szemei kitágulnak.
-Jaj,ne.Én ne..
-Freya semmi baj.Tényleg tudni akarsz rólam dolgokat?-kérdezte még mindig feszülten.
Nem tudtam válaszolni csak egy aprót bólintottam mire ő is.Belekezdett.Elmondott mindent.Hogy az anyukája meghalt a szülésbe és az apja(aki Sophie anyukájának a testvére)folyton ivott,de nem verte meg,csak néha lekevert neki pár pofont.Ő inkább másokat vert meg,rabolt ki és börtönbe került.Azóta a fiú egy barátjánál lakik és amikor megtudta,hogy az apjának van egy nővére rögtön megkereste Annát(Sophie anyukáját)és eljött Sophiehoz lakni.
-...és ez lenne az én életem.-fejezte be.
Éreztem ahogy a szívem összeszorul.Borzalmas lehetett neki.Láttam ahogy egy könnycsepp végig folyik az arcán.Közelebb ültem hozzá majd letöröltem a könnycseppet ami épp leakart esni a földre.
-Liam annyira sajnálom.Nem akartam felhozni a témát.-simítottam meg a vállát.
-Ugyan már.Nem tudhattál róla,de mindegy is.Ez már a múlt.Na,de most te jösz.-fogta meg a kezemet.Most hazudjak neki?Vagy mondjam el,hogy az apám egy maffia vezér?Anyut otthon hagytam és összevesztem vele egy rohadt buli miatt ami nem is érdekel annyira?De aztán rájöttem,hogy nem hazudhatok csak nem mondok el mindent.
És belekezdtem.Elmondtam neki szinte az igazságot kivéve apa munkáját.

-Az apám elhagyott minket a munkája miatt amit nem részleteznék.Eljöttem otthonról,mert anya nem engedett el egy buliba,-kezdtem el,-...szóval ennyi lenne az én életem.

És rájöttem.Minek veszítsem el anyámat is?Liam nem is ismerhette.
-Úr isten Liam.
-Mi az?Mi a baj?-hangja aggodalmas volt.
-Köszönöm.Felnyitottad a szememet.-pattantam fel a kanapéról,-mennem kell.Majd beszélünk.
-Várj.Csak a számodat írd le.-nyújtotta a jegyzettömböt.Ráírtam a számomat és egy kis üzenetet is.
,,Este hívlak.F.xx"
Kirohantam.Beültem a kocsiba és amilyen gyorsan csak lehetett mentem haza.Feltéptem az ajtót és rohantam fel anyám szobájába.
-Anya annyira sajná..-léptem be,de a szavam is elállt.Ő volt ott.Az az ember aki tönkre tett érzelmileg.Azt hittem káprázik a szemem.De nem.Tényleg ő volt az.